A gondolkodási műveletek a gondolkodási folyamat szűk (két-három lépés) környezetében értelmezhetők. Fontos! Megkülönböztethető elemi (analízis, szintézis) és összetett (pl. általánosítás, analógia-felismerés) gondolkodási művelet, amelyek termékeny kölcsönhatása eredményezi egy adott feladat vagy probléma. Az általánosítás azzal alapozódik meg, amikor a felnőtt észreveteti a gyermekkel a tárgyak, dolgok, személyek tulajdonságait. A konkretizálás pedig az a gondolkodási művelet, amikor az általánosítás nyomán kapott csoportból egy konkrét dolog kiragadásra kerül (pl.: általánosítás, hogy minden négylábú háziállat.
A gondolkodási műveletek fejlődése . A problémamegoldás gondolkodási műveltekben zajlik le. A felnőttekétől eltér, mert: - a gondolkodást a megismerés, az észlelés és az emlékezés uralja - érzelmi hatás alatt áll - a gondolkodás műveleti egységekké szerveződése még csak csírájában található meg A problémamegoldási folyamat mikrostruktúrája, a gondolkodási műveletek Általánosítás (generalizálás) Általánosításnak nevezzük azt a gondolkodási műveletet, amelynek segítségével megtalálunk valamely konkrét adathoz tartozó fölérendelt adatot. Az általánosítás a kiegészítés egyik alesete Piaget szerint 7 éves kortól 11-12 éves korig tart a konkrét műveletek szakasza. Ebben az életkori szakaszban a gyerekek gondolkodása fokozatosan veszít egocentrikus jellegéből, változékony lesz, és reverzibilissé válik
A gondolkodási műveletek Absztrahálás vagy elvonatkoztatás: a lényeg kiemelése, megkülönböztetése a lényegtelentől. Általánosítás: a konkrét tényekből általános törvényszerűségek megfogalmazása, az ítéletek érvényességét bizonyos számú eset alapján a tárgyak vagy jelenségek egész osztályára kiterjesztjük Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása. A matematikai ismeretszerzésben hosszú ideig nagy szerepet játszik az induktív módszer, de ezen tanítási időszakban is mutatunk már néhány lépéses bizonyítást, deduktív következtetést is Az absztrakció nem ugyanaz, mint a generalizáció (vagy általánosítás). Ez utóbbi következtetési forma, ami egy adott tapasztalatot (sokszor jogosulatlanul) terjeszt ki más, hasonló jelenségekre is, ezzel rokon az indukció logikai műveletével. Generalizációról beszélünk többek között a különféle előítéletek kapcsán.
műveletek: az analizálás, a szintetizálás, az általánosítás, az absztrahálás, a konkretizálás magas szintű eljárásaival. Ugyanis a szelektív felidézés, a feladatmegértés, a megoldási koncepció megtalálása intenzív gondolkodási tevékenység közreműködésével megy végbe A gondolkodási műveletek mindegyike elengedhetetlen mind a megértéshez, mind a problémamegoldáshoz. Fontos, hogy a tanuló olyan feladatokat, feladattípusokat oldjon meg, melyek során minél több gondolkodási műveletet használhat. Ezeken kívül fontos még Általánosítás és specializálás:. A gondolkodási műveletek az ismeretelsajátítás folyamatában eszközfunkciót töltenek be. A gondolkodás fejlesztésének, az alkotó gondolkodás kiművelésének egyik hatékony módja a problémamegoldó gondolkodás kibontakoztatása. fejlődik az általánosítás, a hasonlóságok és a különbségek megkülönböztetésének. Rendszeresen felmerülő polémia a megtanulandó-megtanítandó ismeretanyag mennyiségének, mélységének, szerkezetének, valamint a gondolkodási műveletek gyakoroltatásának, a problémamegoldásra és a kreativitásra történő nevelés céljaira fordítható-fordítandó idő-energia aránya
Tevékenységre épülő gondolkodási műveletek. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai Összehasonlítás, általánosítás, szabályalkotás, kiegészítés gyakorlása. Megismerési módszerek továbbfejlesztése. Összefüggések egyre elvontabb szinten történő kifejezése. Logikus gondolkodás fejlesztése A gondolkodási műveletek: az analízis, a szintézis, az elvonás (absztrahálás), az összehasonlítás, az összefüggések felfogása (pl. hasonló, lényeges-nem lényeges), a kiegészítés, az általánosítás (generalizálás), a konkretizálás, a rendezés és az analógia. 3 A problémamegoldó gondolkodás Az analízis és a szintézis a legalapvetőbb gondolkodási műveletek. c/ Absztrahálás (elvonás), amely valamilyen egész (tárgy, jelenség stb.) olyan tulajdonságát, sajátosságát emeli ki, amely nem tekinthető önálló egységnek. Lénárd az elvonás és az általánosítás megkülönböztetését fontosnak tartja hangsúlyosak a gondolkodási műveletek közül: az összehasonlítás, analízis, szintézis, általánosítás, osztályozás, összefüggés-felismerés (azon belül is az ok-okozati típusú összefüggések felismerése, megértése), melyek egyben az analógiás gondolkodás (tágabb értelemben az emberi megismerés) fontos összetevői is
Tevékenységre épülő gondolkodási műveletek. A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai. Összehasonlítás, általánosítás, szabályalkotás, kiegészítés gyakorlása. Megismerési módszerek továbbfejlesztése. Összefüggések egyre elvontabb szinten történő kifejezése. Logikus gondolkodás fejlesztése A gondolkodási műveletek, az összefüggéslátás, a problémaérzékenység, az elemző, problémamegoldó képesség fejlesztése. Induktív és deduktív következtetések. A mérlegelv megismerése, jártasság az egyszerű egyenletek, egyenlőtlenségek megoldásában. Szövegértelmező és szövegalkotó képesség fejlesztése A beszéd, a mozgás és az értelmi képességek sérülésének következtében a gondolkodási műveletek kialakítására és gyakoroltatására még a cselekvés szintjén van szükség. Célok: Önmaguk megismerése, azonosságtudatok és én identitásuk kialakulása. Szűkebb és egyre bővülő környezetükben való eligazodás GONDOLKODÁSI MŰVELETEK szintézis absztrahálás összehasonlítás összefüggés kiegészítés általánosítás konkretizálás analógia rendezés problématmegoldó képesség (algoritmizáló) kritikai képesség következtetés fogalomalkotás. Szoliter (a gondolkodási műveletek tükrében) Analízis és szintézis. Kisebb részekre (L-alakú, vagy más, néhány négyzetből álló egységek) bontással az egész megoldható. Összehasonlítás. A klasszikus (angol-francia) szoliter tábla lehetőségeinek összevetése a háromszöges, a négyzetes tábláéval. Háromszög
Az általánosítás az iskolai szakasz befejezéséhez közeledve bőséges tapasztalati alapozás után következhet. A gondolkodás fejlesztése a gondolkodási műveletek következetes alkalmazásán keresztül történik. Ilyenek: az egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, a megadott vagy választott. gondolkodási módszerek fejlesztésére nyílik lehetőség. Fontos tevékenység a konkrétumokból kiinduló általánosítás és ennek kapcsán bizonyos algebrai ismeretek megalapozása. A háttéranyagok jó lehetőséget adnak a tanítási órákon való differenciálásra, az órán elkezdett gondolatok Számok és műveletek. A gondolkodási műveletek - pl. az analízis, összehasonlítás, általánosítás stb. - mint, a gondolkodási 265 EEM. folyamatot felépítő, a gondolatokat láncolattá kapcsoló elemek függetlenek attól, hogy fogalmi, zenei, vagy éppen képi tartalmakkal folyik a manipuláció. Az alacsony szinte Gondolkodási műveletek - analízis-szintézis - általánosítás - konkretizálás - összehasonlítás, differenciálás - összefüggések felfogása - absztrahálás - következtetés - ok-okozat - csoportosítás - válogatás - rendszerezés - szabály alkotá A különböző gondolkodási műveletek és az azokhoz tartozó itemek (feladattípusok) tervezetten, a kerettantervi témakörökkel szoros kapcsolatban jelennek meg a feladatokban. Az 5-12. évfolyam számára készített feladatsorokban 13 féle gondolkodási képesség, 34 gondolkodási művelet jelenik meg. A képességekre a 4. 5
31. általánosítás 32. általános pszichológia 33. átpártolás 34. beépített emberek 35. behaviorizmus 36. belátásos (komplex) tanulás 37. benyomáskeltés/ön megjelenítés gondolkodási>> műveletek (mikrostruktúra) egyike. Minden észlelet és arra épülő szimbólum,. Néhány kritikus kognitív képesség és az induktív, deduktív gondolkodási műveletek hatása a kompetenciamérés és a nyelvi mérés eredményeire egy megyeszékhelyi szakközépiskolába Témazáró dolgozat írása egyéni tudás felmérése egyéni írásbeli feladatok megoldása önállóan felmérőlap 73. Év végi.
Gondolkodási műveletek gyakorlása: konkretizálás, általánosítás, analízis, szintézis, összehasonlítás. Finom motorika fejlesztése. Több-kevesebb- ugyanannyi fogalmának gyakorlása. Egyéni élmények felszínre hozása beszélgetés módszerével oldalára koncentrálunk, így nem űzzük számon a gondolatiságot. A műveletek elvégzése, a rövidített számítási képletek betanulása, a különböző szabályok bemagolása nem garantálja a gondolkozási mechanizmusok fejlődését. Koncentrálnunk kell a gondolkodási mechanizmusok fejlesztésére
A gondolkodási műveletek (analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás, absztrahálás), az emlékezet és figyelem fejlesztése is megvalósul a feladatok megoldása során. A tanulás eredményességének a jó beszédkészség is feltétele, erre is lehetőséget nyújt. Miután nem tartalmaz színes ábrákat, a. Gondolkodási műveletek, forma- és térészlelés, figyelem, emlékezet, finommotorika, alkotó képzelet fejlesztése. Motiváció fejlesztése az önálló tevékenység iránt. A csoportmunka, az együttműködés összehangolásának megtapasztalása. Elvárt teljesítmény Az általánosítás olyan gondolkodási művelet, amelynek alkalmazása során egy szűkebb osztály elemeire vonatkozó összefüggést analógiás következtetés segítségével átviszünk egy ezen osztályt tartalmazó tágabb osztály elemeire. A feladatok megoldása során alkalmazott gondolkodási stratégiák, műveletek szerinti.
Körmöci Katalin publikációs és infomáció közlési weblapja. Az elégséges alap törvénye: a formális logika alaptörvénye, amely törvény biztosítja gondolkodásunkban a megalapozottságot. A törvény azt a követelményt fejezi ki, hogy egy állítás akkor tekinthető érvényesnek, ha kellően indokolt, vagyis megfelelő alappal tudjuk alátámasztani, indokolni cselekvésbe ágyazott gondolkodási műveletek, gondolkodásfajták korrektív fejlesztése, pszichikus funkciók konkrét szituációkhoz kötött fejlesztése. Mindehhez a motiválás legfontosabb eszközeként a sikeres tevékenység során érzett funkcióöröm érzését szeretnénk megvalósítani A vezetői önértékelésre épül a vezetői tanfelügyelet . A . vezetőre vonatkozó intézményi elvárások teljesülésének értékelése alapján az 5 vezetői kompetenciaterületen a vezető önmagára vonatkozóan meghatároz kiemelkedő és a fejleszthet
Hatodik előadás A gondolkodás Fogalma: A legmagasabb szintű megismerési folyamat, közvetett megismerési forma, mely a fogalomrendszerre és a beszédre épülve összefüggések megértését, problémahelyzetek megoldását teszi lehetővé a gondolkodási műveletek felhasználásával A megfigyelőképesség, a gondolkodási műveletek, a számolási rutin, a szövegértelmező képesség fejlesztése változatos feladatok, tevékenységek segítségével. Rugalmas, kreatív gondolkodásra, ötletgazdagságra való törekvés. A valóság és a matematika különös kapcsolatának felismertetetése. Jellemző
5. az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére: a kereszttantervi kompetenciák, különösen az olvasás-szövegértés, információfeldolgozás, a tanulási szokások és készségek, az alapvető gondolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére, a tanulók. Gondolkodási műveletek: 6: Hány éves a kapitány? (Analízis és szintézis) 8: Néhány jó vágás? (Analízis és szintézis) 9: Megmérjük a pénzérméket! (összehasonlítás) 11: A kakukktojás (összefüggések felfogása és kiegészítés) 12: Van-e prímszámképlet? (általánosítás és konkretizálás) 1 I. Projektterv . Osztály: 2. b . Résztvevők száma: 25 fő . Időpont
1.3. A gondolkodási eszközök használat közben - példák 1.3.1. Az absztrakció. Programozási tételek - mint láttuk - magasszintű absztrakciós műveletek bázisai. Ebben a fejezetben bemutatunk egy gondolatmenetet, amellyel az absztrakció gondolkodási eszközt felhasználva hozunk létre további programozási tételeket Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása.. 6 Helyes tanulási szokások fejlesztése, a matematikatanulás szokásainak
Vegyes feladatok (logika, skatulya-elv, gondolkodási műveletek, mérleges feladatok, sorozatok) Racionális számok halmaza, műveletek összefoglalása a racionális számkörben (a 80%-os dolgozattal zárul) Hatványozás, normálala MUNKAANYAG A KÜLÖNBÖZŐ FEJLESZTÉSI TERÜLETEKRE IRÁNYULÓ GYAKORLÓ FOGLAKOZÁSOK CÉLJAI, FELADATAI, MÓDJAI, LEHETŐSÉGEI 6 2. ábra. A delfin-terápia jótékony hatásait már régen vizsgálják a tengerparti országokban4 SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALO Nem jelennek meg gondolkodási műveletek. • Egystruktúrás szint ('uni-structure'): a válasz egyetlen releváns információt tar - elmélet alkotása, általánosítás, előfeltevések megfogalmazása, alkotás, reflektálás. A SOLO taxonómia kidolgozói konkrét példákat is hoznak az osztályzási rendsze A matematikai gondolkodási műveletek első rendszerezett leírása Pólya György nevéhez fűződik. Az ő érdeme, hogy a nagy matematikatörténeti felfedezések létrejöttének tanulmányozása, saját és mások problémamegoldási folyamatainak elemzése alapján megalkotta a matematikai gondolkodási műveletek rendszerét
Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Órakeret Kétváltozós műveletek értelmezésének tapasztalati előkészítése. Az összeadás, kivonás, bontás, pótlás fogalmának kialakítása, elmélyítése és a műveletek általánosítás. Állítások megfogalmazása. Darabszám, sorszám. Egy gyereken belül több szint létezik a különböző funkciók terén A megfigyelés a természetes környezetben és a valódi tevékenységvégzés közben lesz hiteles, Illeszkedjen a saját programhoz Legyen nyílt a szülők előtt (évente kétszer minimum) A GYERMEKEK FEJLŐDÉSÉNEK NYOMON KÖVETÉSE A tanulás és a játék. GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK 2 0611 2. EGÉSZ SZÁMOK 16 0621-0625 3. Az összes esetek rendszerbe állítása, kitekintés az általánosítás felé. Az összeadás és kivonás műveletek, valamint az előjelek kapcsolatának, felcserélhetőségének mélyebb megértése a piros-kék korongos. Gráfelméleti ismeretek rendszerezése. A szöveg tartalmához megfelelő ábra készítése. Műveletek értelmezése és műveleti tulajdonságok. Valós számok halmazán értelmezett műveletek, halmazműveletek, logikai műveletek, műveletek vektorokkal, műveletek vektorral és valós számmal, műveletek eseményekkel
A gondolkodási műveletek hiányos volta, valamint a hiányos ismeretrendszer sokszor eredményez olyan hibákat, amiket a tanuló akkor is elkövet, ha a tanár nagyon körültekintően tervezi meg az ismeretelsajátítást. Általánosítás során egy halmazból az őt tartalmazó halmazra térünk át (például a négyszögek. Az értelmi képességek közül a megfigyelőképesség fejlesztése, a fogalomalkotáshoz szükséges emlékezet és a gondolkodási műveletek gyakorlása a cél. A tárgy tanulása során képessé kell válniuk tapasztalataik, képzeteik alapján összehasonlítások végzésére, következtetése A beszéd, a mozgás és az értelmi képességek sérülésének következtében a gondolkodási műveletek kialakítására és gyakoroltatására még a cselekvés szintjén van szükség. Célok: Önmaguk megismerése, azonosságtudatok és én identitásuk kialakulása. Általánosítás, konkretizálás. Analógiás gondolkodás.
- Gondolkodási műveletek és képességek fejlesztése (összehasonlítás, összefüggések keresése, általánosítás, logikus következtetés, rendszerezés) - anyanyelvi kommunikáció (fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezése és értelmezése) d (tanterem, munkaformák, módszerek, gondolkodási műveletek a nyelvtanórán ) 3.1. A programok, a tankönyvek, a kettő viszonya 3.2.Feladatmegoldás, feladattípusok Egy kreatív nyelvtani feladat kitalálása, amely során az általánosítás gondolkodási műveletét kell a diákoknak használni. (A korcsoport meghatározása, a. tevékenységeket, melyek során a gondolkodási műveletek gyakorlására, téri, időbeli viszonyok felismerésére, problémamegoldó képesség, önbizalom erősítésére volt lehetőség. A beszédfegyelem alakítása szintén mindennapi tevékenységek közben történt, de a továbbiakban is nagy odafigyelést igényel
gyakorlás nélkül, pusztán értelmi műveletek révén kialakuljanak bennük a kívánatos képességek. A képességeket többféleképpen lehet csoportosítani, a két leggyakoribb felosztás a következő: Általános és speciális képességek a) Általános képességek többféle tevékenység alapját képezik, és sokfél Hunyadi Mátyás Általános Iskola 2030 Érd, Túr utca 5-7. Tel.:/Fax: 06 23 375 230 E-mail: hunyadi.erd@hawk.hu 1 MATEMATIKA 1-4. évfolyam Célok és feladato általánosítás. és az . analógia . képességének fejlesztése a többi gondolkodási művelet mellett (analízis, szintézis, specializáció, konkretizálás, rendezés...). További szempont, hogy a tanulók helyes képet alakítsanak ki a matematikáról, mint . alapvető tudományról. és a. számítógépek matematikai.
1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Órakeret folyamatos Előzetes tudás Tárgyak, személyek, dolgok csoportosítása. Irányok (lent, fent, jobbra, balra) ismerete. Egyszerű utasítások megértése, annak megfelelő tevékenység. A feladat gondolati úton való megoldásának képesség − Gondolkodási műveletek: analízis-szintézis, absztrakció, problémamegoldás − Lényegkiemelés, szövegértés − Általánosítás, a tanultak új helyzetekben történő alkalmazása − A tananyag szociális elemeivel kapcsolatos megértés − Szociális-személyes tartalmú felidézés − Reális jövőre való irányultsá Megfigyelés, rendszerezés, általánosítás. Igaz és hamis állítások megfogalmazása. Számok tulajdonságai: páros, páratlan. Tulajdonságok felismerése, megfogalmazása. Az önállóság fejlesztése a gondolkodási műveletek alkalmazásában. Az anyanyelv és a szaknyelv használatának fejlesztése a gondolkodási képességek fejlesztésében. A kompetenciák olyan öröklött és tanult összetevők, általánosítás és alátámasztó részletek stb.). Ehelyett az olvasási stratégiák kialakítására kell törekedni, amelybe beletartozik Gondolkodási műveletek A szövegértés egységei, összetevői A szövegben lévő. A számítógép-algebrai rendszerek használatának didaktikai problémái A számítógép-algebrai rendszereknek a matematika oktatásába való bevonása szerte
Tényanyag gyűjtése, elemzés, szintézis, általánosítás, rendszerezés. III. Tevékenység alapján: - szóban megoldandó feladatok a helyes gondolkodási műveletek végzésére, rászoktatják őket a földrajzi összefüggések keresésére, az induktív és deduktív következtetésre.. Gondolkodási műveletek - elemzés, általánosítás, összehasonlítás, rendezés, csoportosítás gyakorlása változatos tanulásszervezési formákban (irányítással, önállóan, csoportmunkában). 4. évf.) Alapozó szakasz (5-6. évf.) Fejlesztő szakasz (7-8. évf.) Megszilárdító szakasz (9-10. évf.) Gondolkodási.
új műveletek bevezetésére és már ismert műveletek alaphalmazának bővítésére kerül sor a Az általánosítás és az analógiák adekvát használata, több szempont egyidejű gondolkodási módszerek, matematikai logika*, 6*+folyamatos Műveletek, arányosság, százalékszámítás,. Gondolkodási hibák és kiküszöbölési lehetőségek az elemi matematikai oktatásban A gondolkodási műveletek, mint a problémamegoldás nélkülözhetetlen eszközei. Analízis, szintézis, összehasonlítás, összefüggések felfogása, konkretizálás, általánosítás, következtetés, rendszerezés, analógia példákon keresztül 7. sz. munkalap. TANULÁSI STÍLUSOK - Érzékleti preferencia kérdőív. Az alábbi kérdőív kitöltésével a tanulási stílus preferenciájára következtethet - Gondolkodási műveletek: analízis-szintézis, absztrakció, problémamegoldás - Lényegkiemelés, szövegértés - Általánosítás, a tanultak új helyzetekben történő alkalmazása - A tananyag szociális elemeivel kapcsolatos megértés - Szociális-személyes tartalmú felidézés - Reális jövőre való irányultsá